Mint egy közös csőcsatlakozás, illeszkedik, elektrofúziós szerelvények széles körben használják a vízmegőrző, földgáz-, vegyipari és egyéb iparágakban. Összekapcsolja a csövet és a szerelvényeket az elektromos áram fűtés útján, ezáltal lezárt és határozott csatlakozást eredményez.
Az elektrofúziós szerelvények anyag- és gyártási folyamata fontos hatással van azok kopására és lebomlására a hosszú távú használat során. Az elektrofúziós szerelvények általában korrózióálló és magas hőmérsékletű ellenálló anyagokból, például nagy sűrűségű polietilénből (HDPE) készülnek, amelyek bizonyos kopásállósággal és tartóssággal rendelkeznek. Az idő múlásával azonban ezek az anyagok továbbra is öregedhetnek vagy lebomlanak olyan összetett környezetben, mint a magas hőmérséklet, a magas nyomás és a kémiai korrózió. A magas hőmérsékleti környezet a polimer molekuláris láncok megszakadását okozhatja, ezáltal befolyásolva annak mechanikai szilárdságát, és az elektrofúziós szerelvények csatlakozási teljesítményének romlását okozhatja.
A vízcsőrendszerekben az elektrofúziós szerelvényeket gyakran befolyásolja a vízáramlás, különösen a nagynyomású vízáramlás vagy a szilárd részecskéket tartalmazó vízáramlás esetén. A hosszú távú súrolás az elektrofúziós szerelvények felületét viselheti. Ez a kopás nemcsak a szerelvények megjelenését befolyásolja, hanem a csatlakozási alkatrészek tömítés teljesítményének romlását is okozhatja, növeli a szivárgás kockázatát. Amikor az elektrofúziós szerelvények a külső környezetnek vannak kitéve, az ultraibolya sugárzás a műanyag anyagok, repedések vagy törékenység lebomlását is okozhatja a felszínen, ezáltal befolyásolva szolgálati élettartamukat.
Az elektrofúziós szerelvények lebomlása szintén szorosan kapcsolódik a munkakörnyezethez, amelyben helyezkednek el. A vegyiparban az elektrofúziós szerelvényeket gyakran különféle vegyi táptalajoknak teszik ki, és egyes vegyi anyagok korrodálódhatnak az illesztési anyagokról. Különösen bizonyos szélsőséges kémiai környezetekben, például erős savakban és lúgokban, az elektrofúziós szerelvények a kémiai korrózió következtében lebomlanak, befolyásolva a tömítést és a nyomástartó képességüket. Még a jó korrózióállóságú anyagok esetében is, az egyes vegyi anyagoknak való hosszú távú expozíció miatt teljesítményük fokozatosan csökken, vagy akár teljes mértékben meghibásodik.
A fizikai és kémiai külső tényezők mellett az elektrofúziós szerelvények telepítési minősége és működési körülményei bizonyos mértékig meghatározzák a kopás és a lebomlás mértékét is. Ha a telepítés során az elektrofúziós szerelvényeket nem megfelelően melegítik vagy helytelenül működtetik, akkor ez a közös rész hiányos kapcsolatához vezethet, és gyenge területeket képezhet. Az ilyen szerelvények hajlamosak a hosszú távú felhasználás nagyobb nyomására, ami fokozatosan kopást vagy repedést okoz, tovább befolyásolva a teljes csővezeték-rendszer biztonságát és stabilitását.
Egyes elektrofúziós szerelvényeknél, amelyek hosszú ideig szigorú környezetnek vannak kitéve, felületük lebomlik a túlzott mechanikus kopás, a kémiai korrózió vagy a hőmérsékleti ingadozások miatt. Különösen néhány, nagy terhelésű, nagynyomású csővezeték-rendszerben az elektrofúziós szerelvények nagyobb felhasználási nyomáson fognak szembesülni, ami felgyorsítja azok lebomlási folyamatát. Noha az elektrofúziós szerelvények megbízható kapcsolatokat biztosíthatnak a használat korai szakaszában, hosszú távú nyomástartó képességüket és tömítési teljesítményüket a használati környezet befolyásolja, és fokozatosan elveszíti eredeti előnyeiket.
